Természetesen szögezzük már le az elején, hogy egyszerű – laikus megrendelőként, aki mondjuk „csak” egy házat szeretne építtetni, vagy jelenlegi családi házát felújítani, bővíteni nem feltétlenül lenne elvárható, hogy tudja a soron következő információkat, vagy törvényi paragrafusokat és közben pedig mégis.
Azt ugye szinte mondanunk sem kell, hogy a kivitelezők sincsenek sokszor tisztában ezekkel a fogalomváltozásokkal, mert vagy van éppen elég munkájuk és, ezáltal nem követik, vagy nem is akarják figyelemmel kísérni a változó jogszabályokat. Ha pedig tudják, nem feltétlenül biztos, hogy el is árulják az építtetőknek, mondván, törődjön mindenki a saját dolgával és tájékozódjon, ahogy tud, persze, ha akar egyáltalán.
Viszont reméljük, hogy a következő információk birtokában már sokkal körültekintőbben kérünk ajánlatokat és szerződünk le írásban a vállalkozókkal, mi mint megrendelők.
Generálkivitelező, fővállalkozó, vagy fővállalkozó kivitelező?
A pontos fogalmak tisztázása már a beruházás előtt nagyon fontosak.
Generálkivitelező
Kezdjük egyből azzal, hogy a magyar jogszabályok már nem ismerik el a generálkivitelezőt, mint fogalmat! Helyette a fővállalkozó kivitelező fogalmat ismerik – lásd lentebb, mely viszont nem egyezik meg a generálkivitelezővel, így a kettő nem fedi egymást. A generálkivitelező gyakorlati fogalma nagyjából megegyezik a korábbi Ptk. [1959. évi IV. tv.] 401.§-ban foglaltakkal, amely viszont 2013. január 1. óta nem hatályos!
Fentiek ismeretében előnyösebb lett volna az új Kivitelezési Kódexben a korábban – a köznyelvben is – használt fogalmakat érvényesíteni a mostanában tapasztalható félreértések elkerülése végett.
Reméljük, tudjuk érzékeltetni a fentiek alapján a súlyosságát annak, hogy a vállalkozók – például egy családi ház építésénél – akiknek ugye tisztában kellene lenniük a fogalmakkal, a mai napig előszeretettel használnak egy több, mint 3 és fél éve jogilag nem létező fogalmat!
Eszerint olyan, mint generálkivitelező, mint fogalom már nem létezik!
Helyette, ami a korábbi szóhasználathoz a legközelebb állna, az pedig a fővállalkozó. De nézzük is, hogy mit takar a fővállalkozó, mint fogalom.
Fővállalkozó
Önálló feladat ellátására alkalmas, összetett gazdasági, illetve műszaki egység megvalósítására irányuló – vállalkozási szerződés alapján – a vállalkozó köteles a munka gazdaságos és gyors, az ugyanazon a létesítményen dolgozó többi vállalkozóval összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket megteremteni, valamint a többi vállalkozóval az együttműködés módjának és feltételeinek meghatározásához szükséges szerződéseket megkötni. A vállalkozó felelőssége az ilyen vállalkozási szerződésben kikötött műszaki, gazdasági és egyéb feltételek teljesítéséért akkor is fennáll, ha a teljesítéshez szükséges tervet a vállalkozó egészben, vagy részben nem maga készítette.
A fővállalkozási szerződés tehát általánosságban azt jelenti, hogy a fővállalkozó vállalja az ugyanazon a létesítményen dolgozó többi vállalkozó munkavégzésének összehangolását, és a munkafeltételek megteremtését, azaz kulcsrakész ház átadása, hasonlóan, mint a korábbi gyakorlatban szereplő generálkivitelező. A fővállalkozó lesz a felelős a szerződésben kikötött műszaki, gazdasági és egyéb feltételek teljesítéséért akkor is, ha a teljesítéshez szükséges terveket (vagy annak egy részét) nem ő készítette.
A hatályos Ptk. ráadásul egyáltalán nem szabályozza a fővállalkozás fogalmát sem, és a Kivitelezési Kódex is csak a kereteit, és a vállalkozó megrendelőhöz való viszonyát adja meg!
Tehát a fővállalkozás, mint hatályos fogalom sem létezik!
Helyette részletesen foglalkozik a fővállalkozó kivitelező fogalommal!
De akkor ki is a fővállalkozó kivitelező?
Fővállalkozó kivitelező: az építtetővel építési szerződést kötő, építőipari kivitelezési tevékenységet végző vállalkozó kivitelező [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2.§ I) pont]. Ezek alapján viszont mindenki fővállalkozó kivitelező, aki a megrendelővel közvetlenül köt szerződést, azonban ez nem jelenti a köznapi szóhasználat szerinti generálkivitelezést. Ennek megfelelően lehet „fővállalkozás” is fővállalkozó kivitelező, de akár egy festő, vagy burkoló, vagy szerkezetépítő vállalkozás is. Nekik viszont értelemszerűen nincs felelősségi körük a többi – a létesítményen, azaz adott beruházáson építési munkát végző – vállalkozóval szemben, azaz nincs elszámolási kötelezettségük megrendelő felé, kizárólag a saját vállalt teljesítésükkel kapcsolatban.
Összegezve:
Fővállalkozói kivitelezés esetén a megrendelő kutat fel vállalkozókat, és külön szerződik mindenkivel. Jelen esetben pedig műszaki ellenőrt vagyunk „kénytelenek” alkalmazni, aki a megrendelői érdekeinket minden fővállalkozói kivitelezővel szemben érvényesít.
Olyan, mint generálkivitelezés már jogilag nem létező fogalom, mégis előszeretettel használja mindenki a köznyelvben.
„Fővállalkozás” esetén – mely jelenleg szintén nincs szabályozva a Ptk-ban –vállalja a vállalkozó a beruházáson felmerülő összes fővállalkozó kivitelező, azaz alvállalkozó koordinálását, felügyeletét és a garanciát velük kapcsolatosan.
Konklúzió és megoldás:
Pontos szerződés hiányában se a megrendelő, se a vállalkozó nem tudja már manapság, hogy kinek mi a feladata és felelősségi köre. Amennyiben ezeket az alapokat nem tisztázzuk, tisztán láthatóvá válik, hogy amennyiben egy kommunikációs hiba lép fel a felek között a beruházás ideje alatt, az bizony az egész beruházást egy olyan irányba viheti el, ahol talán később – egy esetleg jogi eljárás esetén – sem tudjuk érvényesíteni a megrendelői érdekeinket.
A fentiek miatt is fontosnak tartjuk, hogy jelen jogi zűrzavarban megmutassuk az egyetlen megoldást a tiszta és mindenki számára egyértelmű helyzet kialakítására.
Ez pedig nem más, mint, hogy következő cikkünkben bemutassuk Önöknek a jelenleg hatályos és érvényben lévő kivitelezési – építési szerződéseket!
Tájékozódjon a megrendelőre vonatkozó, építtetői felelősségi körökkel kapcsolatban is.
