Legelső cikkemben kifejtettem részletesen, hogy milyen tételekből áll egy családi ház építésének költsége. Ezt frissítettem egy évvel később ebben az írásomban, amikor is a 2015-2016-os évi – családi házépítések során tapasztalt beruházási költségeket vetettem össze a 2017 és 2018-as évben várhatókkal.
Elég sok víz lefolyt azóta a Dunán és joggal mondhatjuk, hogy „bezzeg azok a régi szép idők”! 2019-2020-ban a lakosság által történt építési beruházások átlagos nettó négyzetméterára 300.000 és 350.000 Ft közé volt tehető. Láthatjuk, hogy a 2015-2016-os árak már itt a duplájára emelkedtek egy átlagos családi ház esetében, amik napjainkra – 2022-re majdnem még egyszer megduplázódtak.
2022-ben gyakorlatilag már teljesen mindegy, hogy miből építkezünk. Lehet ez könnyűszerkezetes technológia, vagy éppen hagyományos téglával történő építés/építkezés, átlagosan azt mondhatjuk, hogy egy építőipari beruházás 500.000 és 550.000 forintot igényel négyzetméterenként, azaz egy teljesen átlagos 100 négyzetméteres családi ház bekerülési értéke 50-55 millió forint a magánszférában. Ebben az összegben a telek ára, a közművesítés, vagy éppen a kerítés- térkőépítés természetesen nem szerepel, ahogy a beépített bútorok, vagy egyéb kiegészítők sem kerültek beszerzésre/beépítésre az ingatlanba. Köszönhető mindez annak, hogy legalább duplájára emelkedtek az építőanyag árak.
Egyszerű példaképp említve: 2021. év végén egy darab Wienerberger Porotherm 30 cm-es N+F tégla 400 forintba került, most 1 évvel később ugyanez az építőipari alapanyag közel 900 és 1.000 Ft közé tehető! A többi terméknél sem sokkal jobb a helyzet.
Tervezési díjtételek terén is legalább a 1,5 – 2 millió forintos árak az elfogadottak, amihez a szakági tervezők díjai is párosulnak, ha szükség van rá. Az esetek 99,5 százalékában számolnunk kell a statikus tervező, valamint nagy valószínűséggel az elektromos és gépész tervező munkadíjával is, ahogy éppen talajmechanikára is szükség lehet, mert előírják.
Joggal mondhatjuk, hogy ma már sokkal inkább szükség van egy építőipari lebonyolítóra/építési tanácsadóra, azaz egy projektmenedzserre, aki kézben tartja a beruházást és már az elejétől kezdve megkeresi számunkra a legjobb tervezőt, (generál)kivitelezőt, valamint felkutatja a számunkra még elfogadható ár/érték arányú alapanyagokat, összesíti az építkezés beruházásának költségeit, felhívja a figyelmünket a plusz költségekre, amikkel nem számoltunk, mint rutintalan építtetők.
2023-ban – amennyiben folytatódnak a családtámogatások Magyarországon és tartósan magas lesz az infláció, valamint továbbra is szakember hiánnyal fog küzdeni az ország – egyáltalán nem tartom kizártnak a 700.000 Ft/négyzetméter feletti költségeket egy új építkezés során. Ez az összeg egy átlagos beruházás esetén érvényes természetesen és már elenyésző plusz költséget jelent manapság az is, hogy generálkivitelezővel, vagy külön-külön választott szakipari kivitelezőkkel építkezünk/építettünk. Előbbi esetében érthető, hogy nagyobb munkadíjakkal számolhatunk, ugyanakkor a jelenleg 2022 és még vélhetően 2023-ban is alkalmazott áfakulcs mindösszesen 5%, míg utóbbi szervezés esetén viszont a 27%-os áfával kell kalkulálnunk.
Minden extra igényünk nyilvánvalóan további kiadást jelent az építési költségek tekintetében: mint például elektromos redőnyök, színes falak és nyílászárók, átlagostól magasabb árszínvonalat képviselő burkolatok/szaniterek, beépített bútorok, konyhai gépek és így tovább.
Egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy az ingatlan alaprajza, illetve a háztervek tudatosan – a pénzügyi lehetőségeinknek és a jelenleg a magyarországi piacon tapasztalható bekerülési/kivitelezési költségeknek megfelelően – készüljenek el!
Ebben is segítséget tudunk nyújtani Önnek, hogy ne érje kellemetlen meglepetés a beruházás vége előtt! Ilyen irányú igénye esetén kattintson ide.
